A jövőben az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni energiaértéket, a zsír-, telített zsírsav-, szénhidrát-, protein-, cukor- és sótartalmat. Előrelépés, hogy a minimális betűméretet is szabályozták. 

Támogatták a tagállamok az élelmiszerek megjelöléséről szóló új intézkedést, amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Az új uniós rendeletet július 5-én az EP plenáris ülése fogadja el.

A legfőbb eredmény, hogy a jövőben az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni a tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a protein, a cukrok és a só mennyiségét, minden esetben 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve. A gyártó ezek mellett más mennyiségre vonatkozó adatokat is feltüntethet. Mint arról a TudatosVásárló.hu már korábban beszámolt, 2010-ben az Európai Parlament elutasította, hogy az élelmiszerek csomagolásán a közlekedési lámpához hasonló – piros-sárga-zöld - színkód jelölje a termékek fontos összetevőinek arányát. Holott több kutatás is bizonyította, hogy messze ez a leghatékonaybb módszer a fogyasztók számára, nem is beszélve a gyerekek egészséges táplálkozásra neveléséről.

A mostani döntés fontos eredménye, hogy a címkéken feltüntetett adatok olvashatóak legyenek. Az új szabályok szerint 1,2 mm a minimális betűméret minden kötelező információra, kivéve, ha a csomagolás legnagyobb felülete kevesebb, mint 80 cm2, ekkor ugyanis a betűméretnek legalább 0,9 milliméteresnek kell lennie. Ha a csomagolás teljes felülete kisebb, mint 25 cm2, akkor az összetétel feltüntetése nem kötelező.

A nemzetközileg elfogadott és követett élelmiszerkódex szerint az élelmiszer nevét, a lehetséges allergéneket, a nettó tömeget és a lejárat dátumát mindig jelölni kell, függetlenül a csomag méretétől.

A származási ország már nem titok

A származási ország feltüntetésére vonatkozó kötelező szabály eddig – az egykori kergemarhakór-járvány miatt – csak a marhahúsra volt érvényben, az új szabályok azonban ezt kiterjesztik majd a sertés-, bárány-, kecske- és szárnyashúsokra is.

Szintén fel kell majd tüntetni az eredetet a gyümölcsök, zöldségek, méz és olívaolaj, valamint minden olyan élelmiszer esetén, ahol ennek hiánya a fogyasztó számára félrevezető lehet.

Allergének, élelmiszerutánzatok jelölése kötelező

Előrelépést jelent az is, hogy a jövőben az egyéb összetevők mellett kell majd feltüntetni az allergén anyagokat is. Hasonlóan fogyasztóvédelmi megfontolásból írták elő azt is, hogy a növényi olajoknál fel kell tüntetni, hogy milyen növényből származnak.

Az új rendelet szigorítja a félrevezető termékmegjelölésre vonatkozó szabályokat is, így például kötelező lesz megjelölni a más élelmiszerekre emlékeztető, de eltérő összetevőkből készült termékeket is.

Kilátásban a transzzsírsavak szabályozása

A megállapodás szerint a Bizottságnak az új szabályozás életbe lépését követő három éven belül jelentést kell készítenie a transzzsírsavak lehetséges élettani hatásairól. Vagyis többek között arról, hogy szükséges-e feltüntetni azok jelenlétét az élelmiszereken, illetve korlátozni a használatukat. A Bizottságnak – ha szükséges – a jelentés mellett jogszabálytervezetet is elő kell készítenie erről.