Szeretettel köszöntelek a myvip klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
myvip klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a myvip klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
myvip klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a myvip klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
myvip klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a myvip klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
myvip klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Máig vitatott kérdés: mi emelte ki az embert a fejlett emlősök közül? Egy kanadai kutató azt állítja: a titok nyitja az előember táplálkozási szokásaiban keresendő.
Általános vélekedés, hogy őskori elődeink a szárazföld belsején éltek és
a növények mellett főleg emlősök húsával táplálkoztak. Ez azonban nem
magyarázza meg, hogy miért kezdett szaporodni az ősember agyállománya,
amikor a hasonló koszton élő rokonai, a majmok agya nem fejlődött ilyen
arányban.
A kanadai Quebec város Sherwood egyetemén kutató Stephen Cunnane az
amerikai antropológiai társaság St. Louis-i éves tanácskozásán új
elméletéről tartott előadást. Szerinte az emberi agy fejlődését az
gyorsította fel, hogy őseink – akik természetesen vizek közelében éltek –
nagy arányban fogyasztottak kagylót, békát, madártojást, halakat,
hüllőket. Állítását alátámasztják Kathy Stewarts kanadai régész
jelentései, aki Afrikában a már ősembernek tekinthető homo habilis
lakhelyeinek feltárásakor meglehetősen sok helyütt akadt halcsontokra,
szálkákra, halak fogyasztására utaló jelekre. Azon a vidéken él a
törpeharcsa közeli rokona, a csíkos farkashal, amelynek testében egész
évben, az ikrarakás idején pedig különösen dús a zsírtartalom, és sok az
agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen jód is.
A halakban megtalálható telítetlen zsírsavak fontosak az agy
fejlődéséhez, mert energiaforrásként táplálják a növekedésével arányosan
mind energiaigényesebb agyat. Az agy testünk súlyának két százalékát
teszi ki, működése azonban energiánk egyötödét igényli, csecsemők
esetében pedig annak háromnegyedét. Az újszülöttek testsúlyának 14
százalékát teszi ki a zsír, amit a szervezet aztán energiává alakítva
használ a működéséhez. (mti-panoráma)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!