Míg a jelenlegi középiskolai végzősök 18 százaléka jelentkezett külföldi egyetemre vagy főiskolára, a mostani 9-11. osztályosok 36 százaléka tervezi a jövőben ezt - derült ki a GVI felméréséből. Különösen a budapesti és elitgimnáziumokból, a jó tanulmányi eredményűek, illetve a lányok tervezik így.

A felmérést hat, köztük budapesti és vidéki állami gimnáziumban végezte el a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI). Az eredmények szerint a válaszadó végzősök közül a továbbtanulást tervezők 72 százaléka budapesti főiskolára vagy egyetemre felvételizik idén, 34 százalékuk pedig vidéki főiskolára vagy egyetemre. 18 százalékuk külföldi felsőoktatási intézménybe is jelentkezett, legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. A jövő végzősei közül azonban kétszer annyian tervezik a külföldi tanulást. A továbbtanulást tervező 9-11. osztályos megkérdezettek (448 fő) több mint fele (56%) budapesti főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni. A második legnépszerűbb irány a 9-11. osztályosok körében a külföldi továbbtanulás. A 9-11. osztályos diákok 36%-a gondolja úgy, hogy külföldi felsőoktatási intézményben is szívesen folytatná tanulmányait. Vidéki főiskolára vagy egyetemre csak 20%-uk jelentkezne, 14%-uk pedig még nem tudja, hol szeretne továbbtanulni. A külföldi továbbtanulást tervező diákok közül a legnagyobb arányban Nagy-Britanniába (38%) és az Egyesült Államokba (19%) készülnek. A közeli Ausztriába és Németországba a megkérdezettek 14%-a, illetve 10%-a készül.

A külföldi továbbtanulás különösen a budapesti gimnazisták és a vidéki elitgimnáziumok tanulói körében népszerű, míg a nem elit gimnáziumokban jóval kevésbé. További érdekesség, hogy a GVI becslési eredményei szerint minden más hatástól eltekintve, a külföldi továbbtanulás szándékának esélye a tanulmányi eredmény javulásával nő. Egy adott iskolatípusban tanulók között a magasabb átlaggal rendelkező tanulók inkább tervezik a külföldi továbbtanulást, mint ugyanoda járó rosszabb tanulmányi eredményű tanulók. Az eredmények arra mutatnak továbbá, hogy a lányok - minden más hatást kizárva - nagyobb arányban terveznek külföldön tanulni, mint a fiúk. Ez összefügghet azzal, hogy a magyar kormányzat 2013-ban a műszaki képzések választása esetében - amelyeket jellemzően fiúk és nem lányok választanak - kedvezőbb feltételeket alakított ki a továbbtanulók számára, mint a bölcsész képzések esetében, amely képzések többnyire lányok tervei között szerepelnek. Az eredmények persze nem azt jelentik, hogy akik most külföldi továbbtanulási szándékaikról számoltak be, azok mindegyike egy-két, vagy három év múlva ténylegesen is külföldre fog menni tanulni. Rámutat viszont arra, hogy a továbbtanulni vágyók alkalmazkodnak a felsőoktatásban zajló változásokra, és az általuk tervezett továbbtanulási irányért akár külföldre is elmennek.